Csütörtökön aztán elmentünk a Szent István barlangba is. Amitől először egy kicsit féltem (mert ezer éve voltam, és valami vadabbra emlékeztem), tartottam tőle, hogy milyenek lesznek a gyerekek (de tök jók voltak, meg egy kicsit féltek egy-ketten a denevérektől, és hozzám bújva közlekedtek,-majd felbuktam bennük- de nem akartam elárulni nekik, hogy egy esetleges "denevértámadás" alkalmával én is hanyatt-homlok menekülnék) :) . Aztán megúsztuk szárazon a kis barlangászást, de odafent mindenféle "értelmes" dolgot vásároltak a pulyák, mint például Ördögpatront... Ja, vagy ezt már egyszer leírtam??? Segítsééggg!!!! Már arra sem emléxem, hogy mit csináltam, vagy mit nem! :)
Pénteken búsúztunk 1mástól, de én adni akartam valamit a gyerekeknek. Először cukorkára gondoltam, de aztán úgy döntöttem, valami kevésbé olvadósat ajándékozom a napköziseknek. Elmentem hát a keratív hobbi boltba, ahol az eladó segítségvel kitaláltam, hogyan tudnék a nevükkel ellátott kucstartót készíteni (úgy, hogy közben nem megy rám a gatyám is, és még egész jól is néznek ki a kis emlékek). Egy fagolyót választottam alanyul, amit világoskékre festettem (gondoltam ez unisex), alkoholos filccel írtam rá a nevüket, és hasonló színű zsineggel kötöttem a kulcskarikára. Tényleg pofásra sikeredtek (na jó én elfogult vagyok, de kell egy kis egészséges önbizalom.) :D Féltem a gyerekek reakcióitól, de végül úgy láttam tényleg tetszett nekik.
Pénteken megint Lillafüreden múlattuk az időt délután, ahol mindenféle "nélkülözhetetlen" dologgal gyarapodott a gyerekek otthoni játékgyűjteménye (ha éppen nem használták fel). Aki az előző héten az Opera fesztiválon nem szerezte be, az most vásárolta meg az elengedhetetlen "Műtaknyot", ami meglehetősen undorító játék, továbbá bűzbombákat vettek (ehhez már komment sem hiányzik asszem.) Aztán ellőttük az utóbbiakat... :)
Pénteken búsúztunk 1mástól, de én adni akartam valamit a gyerekeknek. Először cukorkára gondoltam, de aztán úgy döntöttem, valami kevésbé olvadósat ajándékozom a napköziseknek. Elmentem hát a keratív hobbi boltba, ahol az eladó segítségvel kitaláltam, hogyan tudnék a nevükkel ellátott kucstartót készíteni (úgy, hogy közben nem megy rám a gatyám is, és még egész jól is néznek ki a kis emlékek). Egy fagolyót választottam alanyul, amit világoskékre festettem (gondoltam ez unisex), alkoholos filccel írtam rá a nevüket, és hasonló színű zsineggel kötöttem a kulcskarikára. Tényleg pofásra sikeredtek (na jó én elfogult vagyok, de kell egy kis egészséges önbizalom.) :D Féltem a gyerekek reakcióitól, de végül úgy láttam tényleg tetszett nekik.
Pénteken megint Lillafüreden múlattuk az időt délután, ahol mindenféle "nélkülözhetetlen" dologgal gyarapodott a gyerekek otthoni játékgyűjteménye (ha éppen nem használták fel). Aki az előző héten az Opera fesztiválon nem szerezte be, az most vásárolta meg az elengedhetetlen "Műtaknyot", ami meglehetősen undorító játék, továbbá bűzbombákat vettek (ehhez már komment sem hiányzik asszem.) Aztán ellőttük az utóbbiakat... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése