2009. június 30., kedd

Rakaca

A László napot Rakacán tartották barátomék a keresztanyjáék nyaralójában. Jól éreztük magunkat, bár az idő ott is nagyon rapszódikus volt, és többször is eleredt az eső. Szombaton ebédre fincsi borsóleves és töltött karfiol volt, este pedig szalonnát sütöttünk. Utobbi olyan jól sikerült, hogy Lackóval majd' kipukkadtunk. A tűzgyújtásnál egy kis gyorsítóval oldották meg a helyzetet, mert a szél elég erősen fújt, aztán ennek hatására rendesen égett. Olyannyira, hogy Lackó kezén a szőr is megpörkölődött, és olyan szaga lett ott a bőrének, mint egy perzselt malacnak. :D Ezen röhögcséltünk egyet.
Jó kis szalonna állt rendelkezésünkre. Vagy négy kenyeret csöpögtettünk belőle, meg bőven megszórtuk hagymadarabkákkal, és paradicsommal, paprikával, uborkával kísértük. Nyami, nyami! :)

Éjszaka meg alig tudtunk aludni a kiadós lakomát követően. Lacinak égett a gyomra (aztán egy kevés gyümilé eloltotta a fájdalmát), nekem meg olyan érzésem volt, mintha egy kisebb méretű medicinlabdát zabbantottam volna vacsorára. :)
De ezzel még nem ért véget a dőzsölés. Vasárnap reggel módjával reggeliztünk egy kis kenyérkét, meg szalámit, kenőmájast (fizikai képtelenség lett volna tovább tömni magunkat az előző estét követően). Kínálták a szombati sültszalonnát, de mindketten határozottan elzárkóztunk még az ötlettől is. :D
Mivel tudtuk, mi lesz az ebéd, igyekeztünk helyet hagyni a beígért finomságnak. Fentük a fogunkat rendesen a tárcsás húsra! :) Nagyon fincsire sikerült, krumplival, meg lecsóval volt körítve. Szóval megint degeszre ettük magunkat, és a hasunkon gurultunk el hazáig. :D

2009. június 28., vasárnap

Napközi vége

Csütörtökön aztán elmentünk a Szent István barlangba is. Amitől először egy kicsit féltem (mert ezer éve voltam, és valami vadabbra emlékeztem), tartottam tőle, hogy milyenek lesznek a gyerekek (de tök jók voltak, meg egy kicsit féltek egy-ketten a denevérektől, és hozzám bújva közlekedtek,-majd felbuktam bennük- de nem akartam elárulni nekik, hogy egy esetleges "denevértámadás" alkalmával én is hanyatt-homlok menekülnék) :) . Aztán megúsztuk szárazon a kis barlangászást, de odafent mindenféle "értelmes" dolgot vásároltak a pulyák, mint például Ördögpatront... Ja, vagy ezt már egyszer leírtam??? Segítsééggg!!!! Már arra sem emléxem, hogy mit csináltam, vagy mit nem! :)
Pénteken búsúztunk 1mástól, de én adni akartam valamit a gyerekeknek. Először cukorkára gondoltam, de aztán úgy döntöttem, valami kevésbé olvadósat ajándékozom a napköziseknek. Elmentem hát a keratív hobbi boltba, ahol az eladó segítségvel kitaláltam, hogyan tudnék a nevükkel ellátott kucstartót készíteni (úgy, hogy közben nem megy rám a gatyám is, és még egész jól is néznek ki a kis emlékek). Egy fagolyót választottam alanyul, amit világoskékre festettem (gondoltam ez unisex), alkoholos filccel írtam rá a nevüket, és hasonló színű zsineggel kötöttem a kulcskarikára. Tényleg pofásra sikeredtek (na jó én elfogult vagyok, de kell egy kis egészséges önbizalom.) :D Féltem a gyerekek reakcióitól, de végül úgy láttam tényleg tetszett nekik.
Pénteken megint Lillafüreden múlattuk az időt délután, ahol mindenféle "nélkülözhetetlen" dologgal gyarapodott a gyerekek otthoni játékgyűjteménye (ha éppen nem használták fel). Aki az előző héten az Opera fesztiválon nem szerezte be, az most vásárolta meg az elengedhetetlen "Műtaknyot", ami meglehetősen undorító játék, továbbá bűzbombákat vettek (ehhez már komment sem hiányzik asszem.) Aztán ellőttük az utóbbiakat... :)

2009. június 25., csütörtök

Hagyományőrző napközi

Most két hétig (ez már a második) hagyományőrző napköziben vigyázok a gyerekekre. Nincsenek sokan, csak 12-en délelőtt, aztán ebéd után elmennek öten. Reggel az Alkotóházban kezdjük a napot, ahol táncot, kézműves- és zenei foglalkozásokat tartanak a napköziseknek. Kedden nemezeltünk, meg egy kovácsmester segítségével patkót készítettünk (több és még több segítséggel :). De én is nagyon élvesztem az egészet. Átmentem gyerekbe (egyáltalán nem volt nehéz :). Aztán délután elslattyogtunk a Színészmúzeumba, ami szintén szuper volt. Tartottak a kölyköcskéknek egy foglalkozást, ahol végignézték a múzeumot, mesét hallgattak, videóztak és jelmezt készítettek A császár új ruhája c. meséhez. Jól szórakoztunk, és odabent nem kellett a viharfelhők elöl menekülnünk, bár délutánra egész jól kialakult az idő...
Tegnap úgy volt, ha rossz idő esetén megyünk az Ifi házba DVD-t nézni, ha pedig jó idő lesz, akkor elmegyünk játszóterezni. Nem esett, sőt verőfénynesen kisütött a nap délutánra, de a pulyácskák semmi hajlandóságot nem mutattak a szabadtéri játékra, filmezni akartak. Mondom: nekem nyolc. De végül mégsem jött össze a mozizás (projektorral szoktak mesét vetíteni nekik), mert a teremben már felmostak a takarító nénik, és nem lehetett összepiszkolni, mivel az este felléptek a táncosok. Így hát a kertben fociztunk, meg csigafutamott rendeztünk néhány gyanútlan puhatestű részvételével. :)

Ma délelőtt gyöngyöt fűztünk (tök szupi karkötőnk lett), meg kalap formájú tűpárnát csináltunk, ami szintén nagyon pofásra sikeredett (bár én kihagytam egy munkafázist, ezért nem lett tökéletes...). Délután elrobogtunk Lillafüredre a Szent István barlangba, ahol megcsodálhattuk a gyönyörű több tízezer éves cseppköveket, és a gyerekek jól felpakoltak Ördögpatronból (hogy minek árulnak egy barlangnál ilyet az már más kérdés), meg ilyen rugókígyóból (vagy minek nevezzem, ami a lépcsőn tud lépegetni, ha elengedi az ember), továbbá festős rágóból (olyat én is vetettem velük - hogy ne nézzenek meg a büfében :) és tök fekete lett a nyelvem), de az ötforintosból készített emlékérme tényleg értelmes emlék volt. Szóval azért jól szórakoztunk... :)

2009. június 13., szombat

Pin-Pong Party

Hat évvel ezelőtt találta ki Laci ezt a sporttal összekötött bulizási formát, melynek elnevezése: Ping-pong party, és a garázsukban kerül megrendezésre. Mára nem csupán a ping-pong, hanem a csocsó és a darts is szerephez jutott az estek folyamán. Kb. 2 évvel ezelőtt zajlott le az utolsó ilyen rendezvény, úgyhogy mindenkinek fel kellett elevenítenie tudományát. Most a partyhoz csatlakozott Lejla is. :) Ő csak a csocsós résznél volt jelen, de tök jó párost alkottunk a fiúk ellen. (azért nem nyertünk, de mégis ügyik voltunk...). :D
Később zsíros kernyér került az asztalra, hogy az emberfeletti sportteljesítmény produkáló résztvevők jogos éhségüket csillapíthassák, és pótolják a fénysebességgel történő mozgás során elvesztett hatalmas energiaveszteséget. Az este végére mindenki nyert egy-két meccset, úgyhogy senki sem távozott rossz szájízzel a rendkívüli híres, hírhedt "garázskupáról".

2009. június 11., csütörtök

Író-olvasó találkozó

Fantasztikus ötletem támadt, amikor elhatároztam, elmegyek a megyei könyvtárba a Grecsó Krisztiánnal - Faludy-, Déry-, József Attila-díjas írónkkal - való beszélgetésre. Még egy kicsit zizegett a szalma a fejemben, és kitaláltam, hogy miért is mennék egyedül, ha barátaimat is rá tudom "szedni", és megkérem, hogy csatlakozzanak. :) Így történt, hogy Lejláékkal karöltve mentünk el a találkozóra. Lackó még dolgozott, de amikor megtudta, hogy Lejlát elkíséri Jandi is, akkor teljesen megviselte, hogy ő nem lehet ott. :)
A beszélgetés az íróval koránt sem unalmas kérdezz-felelek, hanem nagyon szórakoztató és vicces társalgás volt. Bár a beszélgetőtárs nem igazán jutott szóhoz, mert Grecsó Krisztián megválaszolta magától is a fel nem tett kérdéseket. :)
A Tánciskola c. könyvét előtte két nappal vettem meg (persze a találkozó napjáig nem sikerült kiolvasnom), és dedikáltattam is, úgyhogy nagyon elégedetten távoztam a legújabb szerzeményemmel. De itt még nem ért véget a nap, mert elhatároztuk, hogy ha rajtunk múlik, nem hagyjuk ki Lacit sem a jóból, és ha az író-olvasó találkozót el is szalasztotta (önhibáján kívül), azért még velünk beszélgethet. Így hát beültünk, jobban mondva kiültünk a Mese cukrászda melletti Korzó kocsma teraszára, ahol szintén nagyon jó hangulatban dumálgattunk, amíg meg nem jött egyenként mindenkinek az utolsó előtti busz, villamos, és szépen elfurikázott minket haza...

Befőzés

Pénteken Laci is kijött a szőlőföldre segíteni a cserkószedésben. Rengeteg termett hál' Istennek az idén is. Ez a fajta nagy szemű, ropogós (legalábbis nagyobb szemű mint a másik fánk, de ugye minden relatív :). Három vödörrel szüreteltünk le anyukámmal és Lackóval, és közben mi magunk is rendesen belaktunk. Mivel a befőzéshez egy kicsit jó, ha éretlen, ezért tényleg zöld volt egy csöppet, ami viszont nem ajánlott nagy mennyiségben a gyomornak... :D Hogy biztosra menjünk, átmentünk a másik szőlőbe, és ott folytattuk a vég nélküli lakmározást a másik, feketébb, kisebb szemű cseresznyefán. Ott is teliszedtünk két tálat, továbbá eprésztünk is, majd gömbölyű pocakkal cammogtunk haza.
Tegnapelőtt (még a Borsodi Fonó délelőttjén) megejtettük a befőzését is. Ebben már csak anyukám és én vettünk részt. Reméljük, megmarad, mert az egyik felébe csak akkor raktunk szalicilt, mikor már beletöltöttük az üvegekbe. Most ott szundítanak betakarva, de hogy melyik üvegben van a kevesebb tartósítószer, és melyikben a több, azt már a kutya se tudja. :)

2009. június 10., szerda

Borsodi Fonó

Megint sikerült potyázva mulatnunk. :) Kaptunk két ingyen jegyet a szombati Borsodi Fonóra. Fellépett a fergeteges Ghymes és a Swetter együttes. Előtte pedig a Kerekes Band szórakoztatta a jó népet a rájuk jellemző „csángó boogie”-val. Tényleg legszívesebben táncra perdültünk volna, annyira fülbemászóak, ritmusosak a dallamok, amiket elővarázsoltak hangszereikből ezek a zeneművészek! Majd a EtnoRom együttes lépett fel különleges hangzásvilágával, mely vérpezsdítő magyar, szerb, román, roma és még számos más eredetű dallal fokozta az este amúgy sem lapos hangulatát. A Diósgyőri vár ódon falai között romantikus érzés volt hallgatni ezeket a dallamokat, és az egész fesztivál felért egy kisebb időutazással a nemezelt babák, a rögtönzött kovácsműhely, a gyöngyfűző sátor és még nagyon sok más érdekesség hatására.

Bulik-ünnepek

Nem múlt pénteken, hanem érthetően: múlt-múlt pénteken :) mi is hivatalosak voltunk Bonasera-ékhoz vendégségbe. El is mentünk, jól is éreztük magunkat Lackóval. Az est a póker bűvöletében telt. Azt hiszem, ez nem az én játékom... :) Bár, sohasem játszottam eddig, szóval elhamarkodottan nyilatkozom. Azért a pókerrel töltött csekély hat óra, nekem kicsit hosszú volt (mint amatőr, rosszul játszó emberkének-még a kezdők szerencséje is elhagyott :D. Bár volt egy-két izgalmas pillanatom, úgy hogy nincs okom panaszra. Lejlával tanulmányoztuk a játékszabályokat, meg kacarásztunk. Ő bezsebelt egy nagy csomó zsetont, úgy hogy nagyon ügyi volt. Miután ő elment, a Pici lány ült a helyére, és folytatta a sikersztorit, jobban mondva új sikersztorit kezdett, és lesöpört mindenkit az asztalról. :) Szóval, tanultunk Pókerezni, végül a házigazdákat ájulásig szórakoztattuk Colombo-val. :D Szegények már estek össze a fáradtságtól, de még a sikeres államvizsgákra is inni kellett, meg minden...

Szombaton unokatesóm kislányának volt a szülinapi bulija (valójában már 22-én megvolt a nagy nap, csak az ünneplés váratott magára), sőt a Tünde nappal praktikusan összevonták, mint az utóbbi 3 évben mindig. Ott is folyt a bor-sör-pálinka (na jó ez enyhe túlzás, inkább bor-sör-Unicum :D). Ráadásul, stílusosan aznap reggel zajlott le náluk a disznótor is... Úgyhogy mindenki "kipihent" volt a délutáni bulira. A kislány kapott egy halom játékot. Tőlünk is egy kisebb ménest vett át csillogó szemekkel (9 pónit tartalmazott a dobozka), aztán csak bontotta, bontotta, mert jól becsomagoltam ilyen csillogós, csúszós papírba, azt meg rendesen oda kellett celluxozni, hogy megmaradjon rajta egyáltalán. De tök jó volt nézni az izgalmat, és a vad bontogatást! :D

Vasárnap pedig elmentünk úrvacsorázni Pünkösd alkalmából. Szép volt az istentisztelet. El is ment a hétvége. Hétfőn meg nem is tudom, hogy mit is csináltunk. Ezek szerint semmi érdemlegeset...

ExperiDance

Nem rég Laci keresztmamája jött, hogy lenne egy felesleges jegye az Experidance-re, és nem volt nehéz rábeszélnie, hogy vele tartsak. :) Hallottam már róluk egy keveset, meg láttam őket egyszer a TV-ben, mégis élőben sokkal nagyobb a hatás. Gondoltam, hogy biztosan jó lesz, de hogy ekkora élményben lesz részem, azt nem is reméltem. Annyira lehengerlő volt az egész előadás, hogy amikor a szünetre készülve összezárult a függöny a közönség orra előtt, pár pillanatig senki sem mozdult, mindenki megkövült az élmény hatására. Szóval, nagyon ott volt! ;)


Zene-játék

Kedves barátném, Lejla bíztatására én is megcsináltam ezt a nagyon jó, kis zenés játékot.

1. Nevezz meg egy olyan énekest, vagy zenekart, akit szeretsz!
ABBA

2. A kérdésekre válaszolj az énekes/zenekar számaiból.

- Férfi vagy, vagy nő?
I Am Just A Girl (Én csak egy lány vagyok)

- Írj magadról!
One Of Us (Egy közülünk)

- Hogyan írnád le az előző kapcsolatodat?
Disillusion (Csalódás)

- Milyen a jelenlegi kapcsolatod?
I've Been Waiting For You (Rád vártam ez idáig)

- Most hol lennél szívesen?
Sitting In The Palmtree (A pálmafán ülve)

- Mit gondolsz a szeretetről?
People Need Love (Az emberek szeretetre vágynak)

- Milyen az életed?
Should I Laugh Or Cry (Sírjak vagy nevessek?)

- Mit kérnél, ha egy kívánságod volna?
I Have A Dream (Van egy álmom)