Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Magamról
- kakukkfióka
- Az emberek folyton azzal foglalkoznak, hogy gőzerővel keresik a választ a kérdésre: Mi is az élet? Mi az örök fiatalság titka? Közben (jó esetben) megöregszenek, és idősen visszatekintve rohanással, munkával és törtetéssel eltelt éveikre, rádöbbennek, hogy elfelejtettek élni, meglátni és élvezni az élet apró örömeit: a hópelyhek tökéletességét, az elhervadt pity-pang esernyőinek egyedi, megismételhetetlen röptét a szélben, a madárcsicsergést a magányos hajnalokon, egy kedves baráti mosolyt, a folyton dolgozó, egyre ráncosabb anyai kezet, egy langyos, nyári esőcseppet az ablaküvegen, majd a szivárványt az égen a zápor után, a mezei virágok különlegességét, egy pár cseresznyefülbevalót, amit a nagyi vesz le a fáról, a pillangót, ahogy játszva röpköd körbe-körbe, és leül a kinyújtott mutatóujjra, a naplementét egy forró, szeles nap végén és az Életet, magát az Életet, melyet Istentől kaptunk, valamilyen számunkra ismert vagy ismeretlen okból...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése